premontrei apácák: a →premontreiek női ága. - →Rikovéra de Clastres segítségével alapította Prémontrében Szt Norbert. Eredetileg minden alapítás →kettős kolostor volt, a férfi és a női konvent jogilag és gazdaságilag egységet alkotott. A nők szigorú →klauzúrában éltek, külön bejárattal a tp-ba, napirendjük a laikus férfiakéval volt azonos volt. A tp-ban csöndben követték a knk-ok énekelt zsolozsmáját, és részt vettek az azt követő szentmisén. A nap folyamán munka közben imádkoztak. Míg a laikus testvérek a földeken dolg., az apácák szőttek, fontak, állatokat gondoztak, sajtot, vajat készítettek, mostak és varrtak mindkét konvent számára. A nővérek tanították a hozzájuk csatlakozni akaró leányokat. - A kettős monostorokat már 1140: megszüntették. Az apácákat továbbra is a prépságok közelében telepítették le, és a női közösségek azokkal jogi egységet képeztek. Az önállósuló női konventekben kialakult a zsolozsmázó karnővérek és a házi és gazd. munkát végző laikus nővérek csoportja. A nehéz mezei munkát a laikus testvérek végezték. Az ilyen női ktorok vez-je egy pap prép. v. prior volt. Az ilyen ktorokon kívül új, saját javadalommal ellátott ktorokat is alapítottak, s jogilag egy ffi ktor alá rendelték. Az apácakonventek lassanként saját javakat szereztek. 1160-70 k. az ált. kápt. betiltotta nők fölvételét a prem-ek r-jébe, ami Fro-ban tiltkozást váltott ki. Bár a tilalmat 1177 u. az ált. kápt-ok is megismételték, s III. Ince p. 1198: megerősítette, az ált. kápt. továbbra is vett föl új női ktorokat a r-be. A 14. sz. végéig azonban csak a német birod. Ny-i részében maradt meg 50 női ktor, s a reformáció ezeket is elpusztította. Kezdettől folyamatosan csak Oosterhout (Holl.) ktora, 2 lengy. és 2 sp. ktor maradt életben. -

A ~ élete szemlélődő jellegű és az eredeti szigorhoz való hűségüket mindig megőrizték. A legtöbb ktor egy paterabbas alá tartozott, akit egy prépost helyettesített. Az apácákat beöltöztette, fogadalmukat az ő kezébe tették le. A perjelnőnek (eredetileg „mesternő”) csak csekély jogköre volt. A prem. lelkiség sajátos vonásainak kibontakoztatásához az apácák jelentős mértékben hozzájárultak, elsőnek a lengy. származású B. Broniszláva (1203-59), Árpádházi Szt Erzsébet leánya: B. →Gertrúd (1225-97), a mainzi születésű B. Krisztina (1269-92). Jézus szt gyermeksége és szenvedése állt szemlélődésük középpontjában; s mint természetes erény a Szűz Mária iránti gyöngéd, gyermeki szeretet. - A ~ öltözete: fehér gyapjúból készült talár, vállruha, öv és köpeny; a kórusnővérek fekete, a laika és a harmadrendi nővérek fehér fátyolt hordanak. - A ~ ktorai 2000: Veerle (Belgium), Oosterhout (Holl.), Bonlieu (Fro.), Imbramowice és Krakkó (Lengyo.), Toro és Villoria (Spo.). - Mo-on a kk-ban Brassóban, a 16. sz: Somlóvásárhelyen, Szegeden és Mórichidán éltek ~, 400 év szünet után →Ráday Sebestyén jászói rtag 1927: Külsővaton 6 nővért telepített meg. Első elöljárójuk Maria Anzelma →Wisnicka perjelnő, aki korábban Imbramowicében (Lengyo.) apátnő volt. A nővérek közösségben élnek, de nem a klauzúrás második, hanem a ktoron kívüli tevékenységet lehetővé tevő harmadrendi szabályzat szerint. Gyűrűjükbe az Euch. Eccl. Imm. Poen., azaz 'Oltáriszentség, Egyház, Szeplőtelen Szűzanya, Bűnbánat' van belevésve. - El. isk-kban, óvodákban tanítottak, egyhközs. karitatív és kultúrmunkát végeztek, lányköröket, tanf-okat vezettek. 1933: Nagylengyelben, 1935: Kenyeriben, 1939: Somlóvásárhelyen, 1940: Mindszenten és Jászón, 1949: Bakonygyepesben nyitottak kis rházat, melyekben 1950: 70 nővért ért a feloszlatás. Nagy részük 2-3 fős csoportokban egyhközs. szolgálatban maradt, 35-en érték meg az újjáéledést. - 1989: a zsámbéki egyhközs. visszaigényelte az egykori kat. leányisk. épületét, és ebben 6 prem. nővér részére szerény ktort rendeztek be. A nővérek 1993: hátrányos helyzetű gyermekek számára napközi otthont szerveztek, ahol 2000: 70 gyermek - felerészben cigány - kap meleg ételt és segítséget a tanulásban. Hasonló céllal 1996: szakiskolát alapítottak Zsámbék és a környező falvak hátrányos helyzetű fiataljai számára. A m. ~ központja 2005: Zsámbékon van. Kis létszámú csoportjaik élnek még, a feloszlatás előtti helyeik közül Külsővaton és Bakonygyepesen, ahol pléb. kisegítői tevékenységet folytatnak. **

DIP VII:747. - MKA 2001:173.